2018. JÚLIUS 7. ÉS NOVEMBER 5. KÖZÖTT MEGTEKINTHETŐ A FRIDA KAHLO KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN.
- Együttesen –a tárlat tartalmának relevanciája, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria; és Frida Kahlo műveinek legfontosabb privát gyűjteménye–Budapest művészeti világát különleges megkülönböztetéssel ruházzák fel, mely számtalan országból vonzza majd a magyar fővárosba az érdeklődőket.
- Frida Kahlo szimbolista művei a 20. század művészeti archívumának részét képezik és kétségtelen, hogy számtalan ország kortárs művészére van befolyása, különösen azon fiatal művészekre, akik emblémaként tekintenek rá.
- A Mexikói Nagykövetség a kulturális és mexikói művészeti promócióhoz kapcsolódó munkásságának részeként egy kiegészítő jellegű eseménysorozatot szervez a kiállítás keretein belül, mely Magyarország és Mexikó intézményközi párbeszédét tükrözi.
Budapest, Magyarország, 2018. július 5. – A Magyar Nemzeti Galériában került megnyitásra a Frida Kahlo kiállítás, mely július 6.-tól –a mexikói festőnő születésének 111. évfordulójának napjától– egészen 2018. november 5.-ig tart majd nyitva. Frida Kahlo művei a Magyar Nemzeti Galéria és a mexikóvárosi Dolores Olmedo Múzeum közös erőfeszítésének eredményeként kerülhettek Magyarországra. Egy intézményközi párbeszédnek köszönhetően, melyek nem csupán Magyarországot és Mexikót kötik össze, hanem Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, Mexikó Külügyminisztériuma Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökségének –a Mexikói Nagykövetségen keresztül–, valamint a Gránit Bank, MVM Group, AirFrance és Sofitel szponzori támogatását is élvezik. A megnyitó ceremónián részt vesz José Luis Martínez, Mexikó Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökségének (AMEXCID) Kulturális és Oktatási Együttműködési Főigazgatója; David Nájera, Mexikó Magyarországra akkreditált Nagykövete; Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Igazgatója; Carlos Phillips, a Dolores Olmedo Múzeum Igazgatója, Dr. Lantos Adriána, a kiállítás kurátora; és a mexikói művész, Cristina Kahlo.
A kiállítás magas művészeti és kulturális értékeket képvisel, mely nem csak európai, hanem világszínvonalon is jelentős értékű. Fontos kiemelni, hogy a művek és a múzeumi dizájnok a kiállítás kurátorának, Dr. Lantos Adriána munkásságának köszönhetőek. Együttesen –a tárlat tartalmának relevanciája, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria; és Frida Kahlo műveinek legfontosabb privát gyűjteménye– különleges megkülönböztetéssel ruházzák fel Budapest művészeti világát, mely számtalan országból vonzza majd a magyar fővárosba az érdeklődőket. Másfelől, Frida Kahlo és művészete Mexikó és a világ átfogó és sajátos elemeit képviseli. Kompozíciójának szimbóluma ma a 20. század művészeti archívumának részét képezi és kétségtelen, hogy számtalan ország kortárs művészére van befolyása, különösen azon fiatal művészekre volt hatással, akik emblémaként tekintenek rá.
A budapesti Mexikói Nagykövetség, annak keretében, hogy a mexikói kultúrát minnél szélesebb körben megismertesse, számos eseményt szervez, melyek ápolják az intézményi kapcsolatokat Magyarország és Mexikó között. Az eseménysorozat első része egy konferencia, “Frida Kahlo – Élet, Idő és Munka” címmel, melyet Mexikó korábbi nagykövete José Luis Martinez előadásában hallhatunk. Az esemény helyszínéül a Budapest Projekt Galéria szolgál (Kossuth Lajos utca 14-16.), mely a galéria és a Budapesti Főváros Főpolgármesteri Hivatalának összefogásával jöhetett lértre. A Mexikói Nagykövetség további rendezvényekkel is szeretne a mexikói kultúrának és a Frida Kahlo kiállításnak nagyobb publicitást adni, mint például gasztronómiai események, valamint a nagykövetség házigazdaként fog részt venni a Budapesti Bartók fesztiválon, továbbá a Hallottak Napi eseményen is képviseltetni fogja magát, amely a hagyományos mexikói hallottak napi ünnepségekhez köthető.
A Nemezeti Galériában megredezett Frida Kahlo kiállítás remek példája Mexikó és Magyarország között lévő kulturális kapcsolatnak. A magyarok lelkesedése a kiállítás iránt örömmel tölti el a mexikóiakat.
A Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo kiállításának sajtótájékoztatóján készült képek megtekintéséhez kérjük, hogy kattintson ide.
A Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo kiállításának hivatalos megnyitóján készült képek megtekintéséhez kérjük, hogy kattintson ide.
A Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo kiállításának tiszteletére Nagykövetünk által Rezidenciáján rendezett fogadáson készült képek megtekintéséhez kérjük, hogy kattintson ide.
A José Luis Martínez által tartott “Frida Kahlo, idő és munka” című konferencián készült képek megtekintéséhez kérjük, hogy kattintson ide.
Frida Kahloról.
Frida Kahlo (1907. július 6. – 1954. július 13.), teljes nevén Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón, egy olyan mexikói művész volt, aki saját magát művészetén és személyiségén keresztül fejezte ki tragikus balesetét követően, melynek köszönhetően egy rendkívül hosszú időt, csupán 18 évesen, ágyhoz kötve kellett töltenie rehabilitációjának részeként. Attól kezdve kezdett el önarcképek festésére összpontosítani egy, az ágymennyezetére erősített tükör segítségével, amit később festőállványra váltott, tökéletesítve így fokozatosan és autodidakta módon festészeti technikáját személyes élményein keresztül történelmi pillanatokban.
1928-ban Frida Kahlo A Fiatal Kommunisták Szövetségéhez csatlakozott, ugyanabban az évben, amikor Diego Rivera, a közoktatási minisztérium falait festette. 1929-ben ment hozzá, az akkor már híres Diego Rivera festőhöz. Mivel a kommunista párt nem kívánatos személynek nyílvántotta őket, ezért az Egyesült Államok-felé vették az irányt. Majd csak 1934-ben tértek vissza mexikóba, majd három évvel később, Trotszkijnak is ideiglenes otthont adtak. Aktívan részt vettek a Trotszkij által vezetett mozgalomba valamint szolidaritást vállaltak a Spanyol szolidaritási mozgalomban. 1938-ban André Breton barátja lett, miután New Yorkban is bemutatta művészetét.
1940-ben Diego és Frida válásért folyamodtak, de néhány hónap különélés után, ismét házasságot kötöttek. 1942-ben megalapították a “Mexikói Kulturáért Szeminárium”-ot. 1943-ban, már mint tanárként mutatkozott be Frida az “Esmeralda” Akadémián, tanítványait a későbbiekben “Los Fridos” vagyis “a Fridák”-ként emlegették. 1946-ban a “Moisés” elnevezésű állami elismerésben részesült. 1948-ban újra felvették a mexikói kommunista párt tagjai közé. 1953-ban a Mexikóvárosi Kortárs Művészeti Galériában önálló kiállítása nyílt meg, amely az egyetlen ilyen kiállítás volt Mexikóban, Frida Kahlo halálig.
Arról a Mexikóról, melyben Frida Kahlo élt és alkotott.
Mexikó liberális úti célként a húszas és harmincas években virágzott, mely a világ minden tájáról vonzotta a külföldi művészeket, írókat, fotóművészeket és filmkészítőket egy olyan időszakban, mely a Mexikói Reneszánszként vált ismertté. A Frida Kahlo kiállítás egy forradalom utáni Mexikóból származó művészeti és kulturális kifejezésmódot mutat be. Egy állandó belső konfliktusokkal tűzdelt 1910 és 1920 közötti időszakot követően, a mexikói forradalmat követő mexikói kormányok fő prioritásait a nemzetállami projekt, valamint az intézményes gyökereken nyugvó nemzeti identitás létrehozásának szükségessége alkották, melyek a konfliktus ellenére fenn tudtak maradni, mint például a Nemzeti Középiskola, mely talán a legfontosabb az összes közül, hiszen a fiatal mexikóiak itt a pozitivizmus tudományos elveit alapul véve tanulhatták a következő hivatásokat: ügyvédek, orvosok és doktori címmel rendelkező akadémikusok, akik ugyanazokat az intézményes értékeket képviselték; Frida Kahlo egyike volt ezen diákoknak.
