A NAGYHETET, MELY MAGÁBAN FOGLALJA A VIRÁGVASÁRNAPOT ÉS A ‘JÚDÁST (PILÁTUS) ÉGETÉS’ NAPJÁT, KITÖRŐ LELKESEDÉSSEL ÉS ODAADÁSSAL ÜNNEPLIK MEXIKÓBAN. A KÖVETKEZŐKBEN 5 ÉRDEKES TÉNYT OLVASHATTOK AZ ÜNNEPSÉGRŐL.
- A Nagyhét az ősi indián naptárban egybeesik Hueytozoztli hónapjával, amikor a mexikóiak az ősi kukoricaisteneknek, Centéotl-nak és Chicomecóatl-nak - a női és férfi kettősség megtestesítőinek -, nyilvánították ki tiszteletüket, az előző éves kukoricacsövek felajánlásával, hogy azokból magokat nyerhessenek.
- A Virágvasárnapot Mexikó számos részén pálmalevelekkel ünneplik, melyeket előzőleg megáldanak, majd utólag elégetnek, hogy hamvaikat a következő év Hamvazószerdáján használják fel. Noha, gyakran szokták őket az otthonok bejárati ajtaja fölé akasztani "védekezés képpen", hogy csak a "pozitív energiák" áramolhassanak a lakásba.
- Régebben szokás volt minden Mexikóban érkezőt szentelt vízzel meglocsolni Nagyszombat idején, napjainkban ez a hagyomány azonban már tiltottnak számít a létfontosságú folyadék sokszor tudattalan és eszméletlen pocsékolása miatt.
- A Nagyhetet a tradícióknak megfelelően a húsvéti Júdás-égetéssel zárják, melyen papírból készült ördögöket és egyéb nevetséges karaktereket égetnek. A spanyol eredetű hagyomány a test tűzön át történő megtisztulását jelképezi, valamint a vetési időszak és a tavasz kezdetét. Mexikóban a "Júdások" kézműves különlegességekké váltak, melyeket nádból, fűből, papírból vagy kartonpapírból készítenek, dizájnjuk és megjelenésük régiónként változó.
- A Nagyhét minden évben más dátumra esik, mivel a papok által megállapítottak szerint, Húsvét vasárnapjának egybe kell esnie a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnappal. Így a Nagyhét időpontja mindig március 22. és és április 5. között váltakozik.
© México Desconocido 2018