MEXIKÓ KÖTELEZETTSÉGET VÁLLAL AZ ENSZ ELŐTT AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSRA, A 2020-2030-AS IDŐSZAKRA
Egy globális egyezmény, ezen év decemberében Párizsban megrendezésre kerülő COP 21 konferencia keretein belüli elérésének reményében, Mexikó2015. március 27-én kötelezettséget vállalt az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezménye előtt a 2020-2030-as időszakra vonatkozó stratégiájára.
Mexikó feltétel nélkül és megfelelvén az éghajlatváltozásról szóló általános törvény prioritásainak és irányainak önként vállalja, hogy 25%-al csökkenti az üvegházhatású gázok és vegyületek kibocsátását.
A kötelezettségvállalás magába foglalja a szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának 22%-os csökkentését a jelenlegi állapothoz képest és figyelembe véve a termelési, szolgáltatási és városi tevékenységek által okozott kibocsájtás növekvő tendenciáját. Mindezen felül vállalják a koromkibocsátás 51%-os csökkentését, ugyanis annak globális felmelegedésre mért rövid távú hatása akár a szén-dioxidénak 3,200-szorosa is lehet. A korom ugyanis egy rövid életű szennyezőanyag, egy üvegházhatású összetett vegyület, mely legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik és a városi légszennyezés okozta megbetegedések és halálozásokhoz szorosan kapcsolódik. Éppen ezért tehát kibocsátásának csökkentése jelentős előnyökkel járhat az emberi egészség védelmének szempontjából.
Ez a csökkentés azt is jelenti, hogy Mexikó szét fogja tudni választani gazdasági növekedését az olyan üvegházhatású szennyező anyagok kibocsátástól, mint a szén-dioxid, mely 40-ről 24kgCO2e/1000 pezóra csökken majd, azaz a szénintenzitás Mexikói GDP-re gyakorolt hatása 40%-al lesz alacsonyabb.
Mindezek tudatában úgy becsülik, hogy Mexikó 2016-ra elérheti üvegházhatású gázkibocsátásának csúcsát egyenes úton haladva így gazdaságának dekarbonizációja felé.
Ez az önkéntes csökkentés viszont akár 40%-ra és emelkedhet, amennyiben a Párizs 2015 konferencián sikerül tető alá hozni egy globális megállapodást, mely pénzügyi segítséget nyújtana a fejlődő országok számára és stratégiai technológia transzfert biztosítana a számukra a leginkább érintett szektorokban.
Mexikó továbbá belefoglalt egy alkalmazkodási pontot is 2030-as tervébe, melynek legfőbb prioritása azon népesség védelme, mely legjobban ki van téve a hőmérsékletváltozás okozta szélsőséges időjárási körülményeknek. Ennek legfőbb eszköze az ország infrastruktúrájának és ökoszisztémájának ellenálló képességének növelése volna, aminek elérésére további célokat fogalmaztak meg: az ország 160 legsebezhetőbb településének alkalmazkodó képességének növelése, korai előrejelzési rendszerek létrehozása, kockázatkezelés minden kormányzati szinten és az erdőirtások megszüntetése.
Ezekkel a lépésekkel Mexikó az első olyan fejlődő ország, aki önkéntes kötelezettségvállalásokat jelentett be az üvegházhatású gázok csökkentésére, elkötelezett továbbá egy új egyezmény megkötése mellett is ez év végén Párizsban a globális felmelegedés mértékének 2 C° alá történő mérséklésére. Mexikó felszólította a nemzetközi közösséget, mind a fejlődő és fejlett országokat, hogy csatlakozzanak a globális erőfeszítésekhez annak érdekében, hogy együtt megállíthassák a klímaváltozást.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS MEXIKÓ KÖZÖS NYILATKOZATA A KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁBAN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
A Mexikói Kormány „Nemzetileg Meghatározott Szándékos Közreműködés” (Intended Nationally Determined Contribution, vagy INDC) nevű programjának az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményéhez (UNFCCC) intézett kiadását követően, Enrique Peña Nieto és Barack Obama elnökök megerősítették elkötelezettségüket az emberiség egyik legnagyobb fenyegetésének, a klímaváltozásnak leküzdésében történő együttműködésükben.
A vezetők kiemelték a klímaváltozás kérdésének fontosságát integrált gazdaságukon belül, illetve azt, hogy a tiszta energiák alkalmazása és a klímaváltozás leküzdését célzó akciók előmozdíthatják országaik gazdasági növekedését és több előnnyel szolgálhat a biztonságpolitika, egészségügy és a régió fejlődésében.
Mindkét ország szeretné kihasználni ezeket a lehetőségeket, hogy harmonizálhassák erőfeszítéseiket és szakpolitikáikat a közös környezetvédelmi célok megvalósítására.
A két nemzet egy magas szintű kétoldalú munkacsoportot fog létrehozni a tiszta energia és a környezetvédelmi politika területén, hogy még inkább elmélyítsék a politikai szabályozást és koordinációt bizonyos területeken, mint a tiszta villamos energia, a hálózatok modernizációja, energiahatékonyság, háztartási gépek szabványosítása, nagyobb energia hatékonyságú járműpark létrehozása, globális és regionális légköri megfigyelő és előrejelző rendszerek létrehozása.
A tárcaközi munkacsoport elnökei Eduard Moniz y Juan José Guerra Abud lesznek, akik első ülésüket tavasszal tartják majd.
A munkacsoport stratégiáját a május 27. és 28. között Mexikóban megrendezendő Tiszta Energiák Miniszteri Találkozója során is benyújtja majd, mint kezdeményezést.
Mindkét ország elkötelezett a politikai együttműködés megerősítése mellett, mind levegőminőségi, mind éghajlati kérdések terén, mint például a könnyű- és nehézgépjárművek kibocsátásának egységesítése, a közös programok létrehozása a fluorozott szénhidrogénektől (HFC) való függőség csökkentésére, vagy a korommal kapcsolatos technikai együttműködés.
